absztrakt helyett itt egy rövid részlet a tartalomról:

miért lett Isten Fia emberré? Talán nem túl bölcs dolog ismét felvetni a teológia egyik leghíresebb kérdését: ha Ádám nem vétkezett volna, Isten Fia emberré lett volna?.1 Ebben a cikkben csak a “tomista” nézetet szeretném közelebbről megvizsgálni a közelmúlt (és nem annyira friss) kritikáinak fényében . Ezért figyelmen kívül hagyjuk az olyan kérdéseket, mint: számít ez egyébként? vagy kit érdekel?.2 Ádám létezéséről sem fogok beszélni! Legjobb tudomásom szerint az első író, aki feltette magának ezt a kérdést, Irenaeus volt.3 Adv. Haer. 5,14 elkötelezett annak bizonyítására, hogy ha testünknek nem lett volna szüksége megmentésre, Krisztus nem vette volna fel. Az eretnekek ellen harcol, akik tagadták Krisztus testének valóságát. Irenaeus azt válaszolja, hogy ha Krisztus nem ölt testet és vért, akkor nem válthatott volna meg minket (PG 7,1160-1163). De azt is kifejezetten kijelenti: Ha nem lenne test, hogy megmentse, Isten Igéje soha nem lett volna test. (1161) 1 néhány újabb irodalom a témáról: R. Garrigou-Lagrange, “de motivo incarnationis”, Acta Acad. Pont. Róm. S. Thornae 10 (1944), 7-45; J. F. Bonnefoy, “La question hypothetique”, Rev.Esp. T~ol. 14 (1954), 827-868; P. De Letter, “ha Ádám nem vétkezett volna”, ITQ 28 (1961), 115-125; G. Martelet, “Sur le motif de l’ incamation,” in problemes actuels de christologie, Szerk. Bouesse-Latour (Párizs: Descleee de Brouwer, 1965), 85-80; G. Tessarolo, La necessitd dell ‘ incarnazione presso Vasquez, teológiai Disszertáció A Gregorianumban, (Róma 1942). D. J. Unger, “Isten szeretete a megtestesülés elsődleges oka ninivei Izsák szerint” Franc. Csődör. 9 (1949), 148-155; “Robert Grosseteste az inkarnáció okairól”, UO., 16 (1956), 1-86; E. Doyle, “John Duns Scotus and the Place of Christ” Papi szemle 57 (1972), 667-675. 2 E. Mascall szerint az emberi lét fontossága (London: Oxford University Press, 1959), 92-98: “a vita nagyrészt tudományos jellegű.”• A történelmi adatok nagy részét Martelet, op. cit., 46-60. 288 MIÉRT LETT EMBER AZ ISTEN FIA? 289 Irenaeus a 180. évről írt. Hatvan vagy hetven évvel később Origenész ugyanezt a kérdést tette fel magának.4″ amíg bűn van-mondja -, áldozatot kell hozni. De tegyük fel, hogy nincs bűn: ha soha nem lett volna bűn, nem lett volna szükség Isten Fiára, hogy Bárány legyen (áldozati), és nem lett volna szükség arra, hogy húsvér testben lemészárolják; az maradt volna, ami kezdetben volt, az Ige Isten.”Athanasius 5 és John Chrysostom 6 követte Origenészt Keleten. Nyugaton Ágoston ugyanazt a tanítást tanította. A Sermo 174 7-ben kategorikusan kijelenti: ha az ember nem pusztult volna el, az Ember Fia nem jött volna el. A fényes a híres mondat, ” Tolle morbos, toile vulnera et nulla est medicinae causa.”8 ugyanezt a tanítást találjuk Alexandriai Cirillben, 9 nagy Leóban, 10 Gergely/1-ben és másokban. A középkorban azonban tiltakozó hangok kezdtek felállni. Az atyák, különösen a görögök, gyakran tették a megtestesülés motívumaként az ember istenítését vagy elfogadását, szinte, úgy tűnik, eltekintve a bűn tényétől. Az első azonban, aki kifejezetten igenlő választ adott kérdésünkre, Autun Honorius volt (1130 után halt meg), aki azt mondta, hogy az első ember bűne nem a megtestesülés, hanem a halál és a kárhozat oka. A megtestesülés azért jött létre, mert Isten előre meghatározta az embert az istenítésre.12 hasonló elméletet fejtett ki Deutz Rupert / 3 Hales Sándor 14 és Nagy Albert.15 Halesi Sándor, mert * in Num. hom. ~4, 1, PG 1~, 756 (Enchir. Patrik. Rouet 49~). 5 Adv. Arianos Vagy. ~. 56 (R ~65). 6 A Zsid. hom. 5, 1, (R 1~18). 1R 1517. 8 idézi S. Thomas, Summa Theol., III, q. 1, a. 3, sed contra. Vö. Ágoston, Enchiridion…