mítosz: az óceánokból származó nagy vízhullámokat árapály-hullámnak nevezik; a “szökőár” és az “árapály-hullámok” kifejezések ugyanazt jelentik, és felcserélhetők.

a Cunamikat tévesen árapályhullámoknak nevezik, mert amikor a szárazföld felé közelednek, úgy néznek ki, mint egy dagály, amely hirtelen elrohan, és hatalmas hullám formájában összeomlik. Ugyanakkor jelentős különbség van a cunamik és az árapályhullámok között eredetük és jellemzőik alapján.

a különbség

az árapályhullám meglehetősen kiszámítható esemény, amelyet a légkör befolyásol. Ez a napi árapály következménye, amelyet a Hold, a nap és a bolygók kiegyensúlyozatlan gravitációs hatásai okoznak. Az árapályhullámok a legszembetűnőbbek a keskeny öblökben vagy a part menti folyókban. Ennek a ténynek köszönhetően a vízszint néhány óra alatt több méterrel emelkedhet. Az is lehetséges, hogy egy szökőár kiég, mielőtt eléri a partot. Általános szabály, hogy az árapályhullámok követik az áramlatokat, és nem valószínű, hogy szárazföldet okoznak a mérsékelt éghajlatú területeken vagy az északi országokban.

a szökőár viszont rendkívüli esemény. Ez egy hullámsorozat, amelyet a tengerfenék gyors, hatalmas elmozdulása vagy az állóvíz megzavarása okoz. Az óceán fenekét földrengés elmozdíthatja; óceánokba, öblökbe vagy tavakba mozgó földcsuszamlások; vulkánkitörések; összeomló aszteroida; vagy víz alatti robbanások, amelyek révén a vízoszlop felemelkedik. De a szökőár leggyakoribb oka a tenger alatti földrengés. Az ilyen esemény feletti vizet ez a felemelés olyan jelentősen megzavarja, hogy felszíni hullámot hoz létre, amely átlagosan 500 mph sebességgel halad. A különféle okok miatt a szökőár bárhol kialakulhat, ellentétben az árapályhullámmal.

a cunamik hullámhossza és az árapályhullámok között is van különbség. Míg a szökőár 5 perctől egy óráig különbözik, az árapály hullámhossza 12-24 óra között változik.

tehát, mivel a szökőár nem kapcsolódik az árapályhoz, helytelen az árapály-hullám típusának tekinteni őket. Bár a szökőár hatását befolyásolhatja az árapály szintje a sztrájk idején.

Bonus Science Stuff

a legmagasabb árapályhullámok a Fundy-öbölben találhatók, a kanadai New Brunswick tartományban, ahol a vízszint 50 méterrel emelkedhet az árral.

a “szökőár” szó Japánból származik, jelentése “kikötői hullám”; a szó eredete olyan halászokra utal, akik általában nem vették észre a szökőár hullámait a nyílt tengeren, és csak a tengerparton látták a károkat. Németül a ‘cunami’ jelentése ‘Flutwelle’, ami ‘árhullámot’ jelent, és úgy tűnik, hogy relevánsabb ahhoz, ami valójában. A tudományos közösségben a szökőárakat gyakran “szeizmikus tengeri hullámoknak” nevezik, annak ellenére, hogy nem minden szökőárt szeizmikus tevékenység okoz.

a szökőárhullám magassága nem sokban különbözik az óceán többi hullámától. De hullámhossza miatt” felhalmozódik”, amikor megközelíti a földet. Ez az oka annak, hogy a szökőár általában észrevétlen marad a nyílt óceánban. Ezenkívül a szökőár az óceán mélyén mozog, nem csak a felszínén. Ez az oka annak, hogy a cunamik ilyen pusztító energiát tartalmaznak, és hihetetlen távolságokon nagy sebességgel mozognak, még mindig elég erősek ahhoz, hogy súlyos károkat okozzanak a partok mentén. A cunamik a folyókon és patakokon is eljuthatnak, amelyek az óceánhoz vezetnek.

az Indiai-óceán földrengés December 26-án, 2004 volt egy nagysága 9.15 és váltott ki egy sor szökőár, hogy megölt mintegy 230.000 ember szerte a több országban. Ez volt a leghalálosabb cunami a feljegyzett történelemben.

van egy természetes szökőár figyelmeztetés: a közeledő szökőárakat általában a parti vizek észrevehető emelkedése vagy esése jelzi.