Duna
Dunaújváros, Dunaújváros, Dunaújváros, Dunaújváros, Dunaújváros, Dunaújváros, Dunaújváros, Dunaújváros, Dunaújváros)
a Vaskapu, a román-szerb határon (Vaskapu Nemzeti park és a ons Nemzeti Park)
országok	Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária, Moldova, Ukrajna
városok	Ulm, Regensburg, Passau, Bécs, Pozsony, Budapest, Újvidék, Belgrád, br ons, Gala stb
elsődleges forrás	Brigach
– location	St. Georgen, Fekete-erdő, Németország
– magasság	925 méter (3035 láb)
– hossz	43 km (27 mérföld)
– koordináták	48°06’25″N 08 66’57″E / 48.10694, 8.2825
másodlagos forrás	Breg
– helyszín	Fekete-erdő, Németország
– magasság	1078 méter (3537 láb)
– hossz	49 km (30 mérföld)
forrás összefolyás
– hely	Donaueschingen
száj	Duna-Delta
Hossz	2860 km (1777 mérföld)
medence	817 000 km2 (315 445 mérföld2)
mentesítés	a delta előtt
– átlag	6500 méter3/sec. (229 545 láb3 / sec.)
– Passau	580 méter3 / sec. (20 483 láb3 / sec. ) 30 km a város előtt
– Bécs	1900 méter3/sec. (67 098 láb3 / sec.)
– Budapest	2350 méter3/sec. (82 989 láb3 / sec.)
– Belgrád	4000 méter3/sec. (141 259 láb3 / sec.)
Duna folyó

a Duna Európa második leghosszabb folyója a Volga után és az Európai Unió leghosszabb folyója. A Német Fekete-erdőből származik, mint a sokkal kisebb Brigach és Breg folyók, amelyek Donaueschingen városához kapcsolódnak. Ettől a ponttól a Duna néven ismert, és kelet felé folyik 1776 mérföld (2857 km) távolságra, Több Közép-és kelet-európai fővároson áthaladva, mielőtt a Fekete-tengerbe ürülne a Duna-Deltán keresztül Romániában és Ukrajnában.

a történelem szerint a Római Birodalom egyik régóta fennálló határaként ismert folyó tíz országon folyik át-vagy annak részét képezi—: Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária, Moldova és Ukrajna. Ezenkívül a vízelvezető medence további kilenc ország részeit tartalmazza: Olaszország, Lengyelország, Svájc, Cseh Köztársaság, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia Köztársaság és Albánia.

a Duna medencéje 315 445,5 négyzetmérföldet (817 000 négyzetkilométer) vezet le, ezzel a világ leginkább nemzetközi folyója. Európa mentőövének tekintett medence több mint 83 millió embernek ad otthont, valamint változatos és egyedülálló élőhelyeket, amelyek számos állat-és növényfajt támogatnak, némelyik ritka és veszélyeztetett. Németország Fekete-erdeje, az Alpok és a Kárpátok a Duna-medence részét képezik.

a Duna nemcsak az emberi és a természeti világot szolgálja nagyon gyakorlati módon, hanem önmagában is műalkotás és inspirációs forrás. Johann Strauss komponálta a híres Kék Duna-keringőt, míg a német költő, Friedrich H .. – Lderlin a Dunát “frissítőnek” nevezte, dallamos folyó, néha nagy szellemekkel habzik, máskor nyugodtan álmodik.”

földrajz

a Duna Európa második leghosszabb folyója. A németországi Fekete-erdőből származik, mint két kisebb folyó—a Brigach és a Breg—, amelyek donaueschingennél csatlakoznak, és innen nevezik Dunának. Általában kelet felé folyik mintegy 1776 mérföld (2857 km) távolságra, több Közép-és kelet-európai fővároson halad át, mielőtt a Fekete-tengerbe ürülne a Duna-Delta ban ben Románia.

a Duna tíz országon keresztül folyik—vagy annak egy részét képezi: Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Bulgária, Románia, Moldova és Ukrajna. Ezenkívül a vízgyűjtő további tizenegy ország egyes részeit foglalja magában: Lengyelország, Svájc, Olaszország, Cseh Köztársaság, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia Köztársaság, Moldova és Albánia.

Brigach (jobbra) és Breg (balra) alkotja a Dunát Donaueschingennél.

egyes Dunai mellékfolyók önmagukban is fontos folyók, amelyek sekély merülésű bárkákkal és folyami hajókkal hajózhatók. A forrástól a szájig rendelve a fő mellékfolyók a következők:

Iller, Lech, Regen (belépő a Regensburg), Isar (belépés csak túl Deggendorf), Fogadó (belépő a Passau), Enns, Morava (belépő közelében Dévény Vára), Leitha, Vág (belépő a Komárom), Hron, Ipel, Sió, Dráva, Vuka, Tisza, Száva (belépő Belgrád), Timiş, Velika Morava, Caraş, Jiu, Iskar, Olt, Vedea, Argeş, Ialomiţa, Siret, Prut

Vágási

• Felső Rész: tavasztól Dévény Kapu. A Duna jellegzetes hegyi folyó marad Passauig, átlagos alsó gradiensével 0,0012 százalék, Passau – tól Dev Adapn kapu a gradiens 0-ra csökken.0006 százalék.
• középső szakasz: a dev-tól a Vaskapuig. A meder kiszélesedik, az átlagos alsó gradiens csak 0,00006% lesz.
• alsó szakasz: a Vaskaputól Sulináig, az átlagos gradiens mindössze 0,00003 százalék.

a Duna-medencében

elvezetését 315,445.5 négyzet mérföld (817,000 négyzetkilométer) 19 országban, a Duna érinti több nemzet, mint bármely más folyó a világon. A Német Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig folyó Európa egyetlen fő folyója, amely nyugatról keletre, Közép-Kelet-Európából folyik. Az Európai Bizottság a Dunát “Európa legfontosabb nem óceáni víztömegének” és “az Európai Unió jövőbeli központi tengelyének” tekinti.”

ez a vízgyűjtő medence 83 millió ember otthona, valamint egyedülálló élőhelyek és fontos növény-és állatfajok, köztük a veszélyeztetett fehér pelikán és a beluga tokhal. Változatos természetes élőhelyei közé tartozik a Fekete-erdő, az Alpok és a Kárpátok, Magyarország puszta síksága, a bolgár szigetek, valamint a Delta régió nádasai és mocsarai. Több mint 100 különböző halfaj, köztük öt tokhalfaj él a medencében, csakúgy, mint a ritka madárfajok.

a Természetvédelmi Világalap (WWF) tartalmazza a Duna-deltát az ökorégiók listáján, amelyet “a világ 200 legértékesebb ökológiai régiójának neveznek, kivételes biológiai sokféleséggel, például magas fajgazdagsággal vagy endemizmussal, vagy szokatlan ökológiai vagy evolúciós jelenségekkel.”

a Duna-Delta

a Dunakanyar a Duna egyik kanyarulata Magyarországon, Visegrád városa közelében. A Dunántúli középhegység a bal parton fekszik, míg az Északi középhegység a jobb oldalon.

a Duna-Delta Európa második legnagyobb deltája a Volga-Delta után, és a legjobban megőrzött a kontinensen. A Delta nagyobb része Romániában fekszik (Tulcea megye), míg északi része, a Chilia arm bal partján található Ukrajna (Odesszai terület). A hozzávetőleges felület 1603 négyzetmérföld (4152 négyzetkilométer), ebből 1330,5 négyzetmérföld (3446 négyzetkilométer) Romániában található. Ha hozzá kell adni Razim-Sinoe lagúnáit (392 négyzetkilométer, ebből 333 négyzetkilométer vízfelület; délen helyezkedik el, de geológiai és ökológiai szempontból a Duna-Deltához kapcsolódik, valamint a Világörökség része), akkor a Duna-Delta figyelembe vett területe 1994 négyzetkilométerre (5165 négyzetkilométer) nő.

a Duna-Delta 1991 óta az UNESCO Világörökség része. Vizes élőhelyei (a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek Ramsari listáján) hatalmas vándorló madárállományokat támogatnak, beleértve a világ fehér pelikánjainak 70% – át és a törpe kormoránok 50% – át.

aggodalmak

a huszadik század eleje óta bevezetett kiterjedt szabályozások a medencei vizes élőhelyek, köztük az élőhelyek és a biológiai sokféleség jelentős részének elvesztését eredményezték. A folyó hosszának több mint 80% – a szabályozott, több mint 700 gát és gát a fő mellékfolyói mentén.

északi és nyugati vízgyűjtő régióinak gyors fejlődése tovább csökkentette a medence biológiai sokféleségét, erodálta a földeket, kivágta az erdőket és szennyezte a vizeket. Néhány növény – és állatfaj, amely egykor virágzott a területen, gyakorlatilag eltűnt. Csak az elmúlt 30 évben kezdett előtérbe kerülni a természetvédelem a medencében, és az erőforrásokat és a politikákat a környezet helyreállítására fordították.

a Duna számára fontos a Duna védelmére létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICPDR), amely 13 tagállamból (Németország, Ausztria, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Bulgária, Románia, Moldova, Ukrajna) és az Európai Unióból álló nemzetközi szervezet. 1998-ban alapították, nem csak magával a folyóval foglalkozik, hanem az egész medencével, beleértve mellékfolyóit és a talajvízkészleteket. Az ICPDR célja, hogy ” végrehajtsa a Duna folyó védelméről szóló egyezményt, előmozdítva és összehangolva a fenntartható és méltányos vízgazdálkodást, beleértve a vizek megőrzését, javítását és ésszerű felhasználását a Duna vízgyűjtő országainak és népének javára.”

nemzeti parkok

nemzeti parkok a Duna partján:

• Természetpark Obere Donau (Németország)
• Természetvédelmi Terület Donauleiten (Németország)
• Nemzeti Park Donau Auen (Ausztria)
• Nemzeti Park Duna-Ipoly Nemzeti Park (Magyarország)
• Természeti Park Kopa ons Rit (Horvátország)
• ons nemzeti park (Szerbia)
• Iron Gate Nemzeti Park (Románia)
• Bioszféra Rezervátum Duna-delta (Románia))

Geológia

Enterprises Gorge, Szerbia, kilátással Románia.

a Duna Budapesten.

bár a Duna felszíne ma viszonylag kicsi, geológiailag a Duna sokkal idősebb, mint a Rajna, amellyel vízgyűjtő területe a mai Dél-Németországban versenyez. Ennek van néhány érdekes geológiai bonyodalma. Mivel a Rajna az egyetlen folyó, amely az Alpokban emelkedik, amely észak felé folyik az Északi-tenger felé, egy láthatatlan vonal osztja Dél-Németország nagy részeit, amelyet néha Európai vízválasztónak neveznek.

a pleisztocén utolsó jégkorszakát megelőzően azonban a Rajna a Fekete-erdő délnyugati csúcsán kezdődött, míg az Alpok vizeit, amelyek ma a Rajnát táplálják, az úgynevezett Urdonau (eredeti Duna) szállította kelet felé. Ennek az ősi folyómedernek a részei, amelyek sokkal nagyobbak voltak, mint a mai Duna, ma is láthatók (ma víztelen) kanyonok a mai Sváb Alb táj. Miután a Felső-Rajna-völgy erodálódott, az Alpok legtöbb vize irányt változtatott, és elkezdte táplálni a Rajnát. A mai Felső-Duna csak az ősi szelíd visszatükröződése.

mivel a Sváb Alb nagyrészt porózus mészkő alakú, és mivel a Rajna szintje sokkal alacsonyabb, mint a Dunaé, ma a felszín alatti folyók sok vizet szállítanak a Dunából a Rajnába. A nyár sok napján, amikor a Duna kevés vizet szállít, teljesen elszivárog ezekbe a földalatti csatornákba a Sváb Alpok két pontján, amelyeket Donauversickerungnak (Duna mosogató) neveznek. Ennek a víznek a nagy része csak 12 km—re délre tér vissza a Aachtopf, Németország legnagyobb áramlású kútforrása, másodpercenként átlagosan 8500 liter, a Bodeni-tótól északra-így táplálja a Rajnát. Az Európai vízválasztó tehát valójában csak azokra a vizekre vonatkozik, amelyek ezen a ponton túl haladnak, és csak az év azon napjaiban, amikor a Duna elegendő vizet szállít ahhoz, hogy túlélje a donauversickerungi mosogató lyukakat.

mivel ez a hatalmas mennyiségű felszín alatti víz erodálja a környező mészkő nagy részét, a becslések szerint a Duna felső folyása egy napon teljesen eltűnik a Rajna javára, egy esemény néven ismert patak elfogása.

emberi történelem

Duna Ulmban, ahol elválasztja Ulm-ot Baden-W-ban, és Neu-Ulm-ot Bajorországban

Esztergomnál és a főutcán a Duna választja el Magyarországot Szlovákiától

Duna Bécs

egy pillantás az ausztriai Bécsi Donauinsel felől egy szokatlanul hideg télen (2006.február). A befagyott Duna olyan jelenség, amelyet életében egyszer vagy kétszer tapasztalnak meg. (Részletek)

Pozsony általában nem tapasztal nagyobb áradásokat, de a Duna néha túlcsordul a jobb partján.

a Duna-medence volt a legkorábbi emberi kultúrák helyszíne. A Dunai neolit kultúrák közé tartozik a Duna középső medencéjének lineáris Fazekas kultúrái. Az I.E. harmadik évezred Vu Enterprises Culture (a horvátországi Vukovar közelében található Vu Enterprises Culture) híres kerámiáiról. Az I.E. hatodik-harmadik évezred számos helyszíne Vin Ca kultúra a Duna mentén helyezkednek el. A folyó A Római Birodalom része volt Limes Germanicus. A rómaiak gyakran használták a Dunát hatalmas birodalmának határaként.

ma a Duna vízgyűjtő medencéje 83 millió embernek ad otthont, és Európa életvérének számít, amely több mint 20 millió embernek biztosít ivóvizet. A medence a különböző kultúrák és hagyományok gazdagságának egyesítését és fenntartását szolgálja.

a Duna gazdaságtana

a Duna ártereinek kiemelkedő tájai számos ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak, mint például a biológiai sokféleség megőrzése, a víztisztítás, a szennyezés csökkentése, az árvízvédelem és a társadalmi-gazdasági tevékenységek, például a halászat és a turizmus támogatása.

ivóvíz

útja során a Duna mintegy tízmillió ember közvetlen ivóvízforrása. A németországi Baden-W KB-ban a Stuttgart, Bad Mergentheim, Aalen és Alb-Donau (kerület) közötti terület vizének csaknem harminc százaléka a Duna tisztított vizéből származik. Más városok, mint Ulm és Passau is használják a Duna vizét. További tízmillió ember elsősorban a talajvízből szerzi be vizét a hazai kutakon keresztül, amelyek forrása a Duna.

hajózás és közlekedés

az Európai Unió “VII.Folyosójaként” a Duna fontos közlekedési útvonal. A Rajna–Main–Duna-csatorna megnyitása óta a folyó összeköti a Fekete-tengert Nyugat-Európa ipari központjaival és Rotterdam kikötőjével. A vízi utat nagyméretű belvízi hajókhoz tervezték (110 dB 11,45 m), de pályájának nagy részén sokkal nagyobb hajókat képes szállítani. A Dunát részben csatornázták Németországban (5 zsilip) és Ausztriában (10 zsilip). A hajózás javítása érdekében számos új zsilip megépítésére irányuló további javaslatok nem haladtak előre, részben környezetvédelmi aggályok miatt.

a Bécsi Freudenau-i üzem zsilipjeitől lefelé a Duna csatornázása a Pozsony melletti gab Adapskovo-gátra és zsilipekre, valamint a Duna Szerbia és Románia közötti határszakaszán lévő két kettős Vaskapu Zsilipre korlátozódott. Ezek a zárak nagyobb méretűek (hasonlóan az orosz Volga folyó záraihoz, mintegy 300 x 30 m felett). A Vaskaputól lefelé a folyó szabadon folyik egészen a Fekete-tengerig, több mint 860 kilométer távolságra.

a Duna a Kelheimi Rajna–Main–Duna-csatornával és a Bécsi Wiener Donaukanal-nal kapcsolódik össze. Néhány másodlagos hajózható ágon kívül a Dunához kapcsolódó főbb hajózható folyók a Dráva, a Száva és a Tisza. Szerbiában egy csatornahálózat is csatlakozik a folyóhoz; a hálózat, az úgynevezett Dunav-Tisza-Dunav csatornák, összekapcsolja a szakaszokat lefelé.

halászat

a Dunai halászat jelentősége, amely a középkorban kritikus volt, drámaian csökkent. Néhány halász még mindig aktív a folyó bizonyos pontjain, és a Duna-Delta továbbra is fontos halászati ágazattal rendelkezik.

fontos turisztikai és természeti látványosságok a Duna mentén, többek között a Wachau-völgy, a Nationalpark Donau-Auen Ausztriában, a Naturpark Obere Donau Németországban, Kopa ons Rit Horvátországban, Vaskapu és Duna-Delta Romániában.

a Donauradweg, vagy a Duna kerékpárút

a Duna kerékpárút (más néven Duna kerékpárút vagy “Donauradweg”) egy kerékpárút a Duna mentén, amely a következő országokban kanyarog: Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária és Ukrajna.

ez a legkedveltebb európai kerékpárút négy szakaszra oszlik:

I. rész, a Donauschlingen-Passau (550 km)

az ösvény I. része a donaueschingeni Fekete-erdő lábánál kezdődik, és 550 km-re halad tovább a festői Passauig, a német-osztrák határon fekvő városig, ahol három folyó találkozik.

II. rész, a Passau-Wien (320 km)

az ösvény II. része a németországi Passauban kezdődik, az osztrák határ közelében, és 300 kilométeren át folytatódik Bécsig. Ez a legnépszerűbb szakasz.Ezen a szakaszon az északi vagy a déli parton 100 méter kivételével aszfaltozott utak vannak, hidakkal, kompokkal és néhány gáttal, amelyek összekötik a két partot. Az ösvény általában nyugatról keletre halad, mivel dombról lefelé halad,a szél pedig általában nyugatról. A legcsodálatosabb területek az északi vagy a “bal” parton találhatók a wachaui borvölgyben, amely az UNESCO Világörökség része.

III. rész, a Wien-Budapest (330 km)

III. rész Bécsben kezdődik és 330 km-ig folytatódik Budapestig.

IV. rész, Budapest-Fekete-tenger

az útvonal IV.része Budapesten kezdődik és több mint 1000 km-re halad tovább a romániai Fekete-tengerig.

Megjegyzések

ReferencesISBN linkek támogatása NWE keresztül áttételi díjak

• Fermor, Patrick Leigh. Az erdő és a víz között: gyalog Konstantinápolyba a Holland horogtól: a Közép-Dunától a Vaskapuig. New York: Viking. ISBN 0670811491
• Magris, Claudio. Duna: szentimentális utazás a forrástól a Fekete-tengerig. London: Harvill Press, 1999. ISBN 1860466338
• Paton, A. A. Kutatások A Dunáról és az Adriáról; vagy hozzájárulások Magyarország és Erdély, Dalmácia és Horvátország, Szervia és Bulgária Modern történelméhez I. Lipcse: F. A. Brockhaus, 1861.

minden link letöltve November 14, 2017.

• Duna Vízválasztó

Országok: Németország * Ausztria * Szlovákia * Magyarország * Horvátország * Szerbia * Románia * Bulgária * Ukrajna * Moldova

Városok: Donaueschingen * Ulm * Ingolstadt * Regensburg * Passau * Linz * Bécs * Pozsony · gy Horizontr · Esztergom * Budapest * Baja * Vukovár * Ilok * Ba Horizontka Palanka * Újvidék * Belgrád * Smederevo * Drobeta-Turnu Severin * Vidin * Rousse * Braila * Galati * Tulcea

elismerések (lista): Iler * Lech * Regen * Isar * fogadó * Morava * Dráva * Tisza * Száva * Timi ons * Velika Morava * Jiu * Iskar * Olt * Osam * Yantra * Vedea * Arge ons * Ialomi Ca * Siret * Prut