a nők és az afroamerikaiak integrációja a politikailag aktív déli választópolgárokba az 1960-as és 1970-es években fordulópont volt az “Új Dél” felemelkedésében, és elengedhetetlen a demokratikus politikai folyamat létrehozásához a régióban. Míg az irodalomban számos tanulmány található az afroamerikaiak újbóli választójogáról délen, a nemek közötti különbség időbeli változásai a déli politikai részvételben kevesebb figyelmet kaptak. A nemek közötti egyenlőtlenség a szavazásban történelmileg délen volt a legnagyobb, és ellenállóbb volt az idővel bekövetkező változásokkal szemben. Ez a tanulmány az első, amely a nemek és a faji egyenlőtlenségek kereszteződését vizsgálja a déli politikai részvételben több évtizedes időszakban. A politikai részvétel korábbi elméleteire építve, beleértve a polgári önkéntesség modelljét és a stratégiai mobilizációs perspektívát, kidolgozunk és tesztelünk egy olyan fogalmi modellt, amely az egyéni jellemzők és a tágabb intézményi kontextus kölcsönhatásán alapul. Az amerikai Nemzeti Választási tanulmányok adatainak felhasználásával, hierarchikus életkor-időszak-kohorsz elemzés segítségével megvizsgáljuk a déli politikai részvétel nemek közötti különbségének faji különbségeit az idő múlásával. A politikai részvételben a nemek és a faji egyenlőtlenség tanulmányozásának elméleti következményeinek megvitatásával zárulunk.