TheBill vezették be a Rajya Sabha augusztus 13-án, 2007 wasrefered az Állandó Bizottság Belügyi (elnök: Smt. Sushma Swaraj).

az Állandó Bizottság a tervek szerint három hónapon belül benyújtja jelentését.

a számla kiemelései

• a magánnyomozó ügynökségekről szóló 2007. évi törvénytervezet előírja az Indiában működő magánnyomozó ügynökségek szabályozását és engedélyezését.

• minden magánnyomozó Ügynökségnek engedélyre lesz szüksége a működéshez.Az engedélyeket központi ésállami szinten létrehozott szabályozótestületek adják meg.

• a magánnyomozó ügynökség akkor alkalmazhat ügynökként egy személyt, ha indiai állampolgár, 21 éves vagy annál idősebb, és megfelel bizonyos meghatározott követelményeknek az előzményeivel, képzésével és fizikai alkalmasságával kapcsolatban.

• az Ügynökségnek nyilvántartást kell vezetnie,amely tartalmazza a megadott információkat, beleértve a vezetők, a személyzet és az ügyfelek nevét és címét. Ezenkívül nyilvántartja alkalmazottai fizetését, valamint az ügyfél érdekében végzett munkáját.

• bármely személy magánélethez és szabadsághoz való jogát megsértő ügynök börtönbüntetéssel és pénzbírsággal büntetendő.

Kulcskérdések és elemzés

• az Aprivate detective agency-t úgy definiálják, mint egy “validlicence” – t. Ez a törvényjavaslat nem alkalmazható azokra, akik engedély nélkül működnek.

• az egyén magánélethez való jogának megsértése büntetendő. Korábban a magánélethez való jog Indiában voltCsak az állami felügyelet tekintetében.

• számos más országban, amelyek szabályozzák a Magánnyomozókat, ezaz ügynök, amely engedéllyel rendelkezik, nem pedig az ügynökség.

• a törvényjavaslat kimondja, hogy egy magánnyomozónak Indiai állampolgárnak kell lennie.Ilyen követelmény nem létezik hasonló jogszabályokbanmás országokban.

• az a személy, aki nem indiai állampolgár, nem rendelkezhet többségi részesedéssel egy ügynökségben. Indiában sok más ágazat nem rendelkezikez a követelmény. A törvényjavaslat szintén nem akadályozza meg kifejezetten amajority részvények által közösen tartott külföldiek.

• bizonyos körülmények között a kormány visszavonhatja az engedélyeket anélkül, hogy konzultálna az engedélyező testületekkel. Ez különbözik több más ország gyakorlatától.

legutóbbi Briefs:

TheJudges (Inquiry) Bill, 2006

Október3, 2007

a Népmódosítási törvényjavaslat 2006. évi előterjesztése

Szeptember25, 2007

OmairAhmad

[email protected]

November02, 2007

PRS Törvényhozókeresőpontkutatáspolitikai kutatások Központjapolitikai kutatások Központjapolitikai kutatások Központjapolitikai kutatások Központjapolitikai kutatások Központjapolitikai kutatások Központjapolitikai kutatások Központjapolitikai kutatások Központjapolitikai kutatások Központjapolitikai kutatások Újdelhi – 110021

Tel:(011) 2611 5273-76, Fax: 2687 2746

rész: a törvényjavaslat főbb pontjai 1

az elmúlt évtizedben erőteljes növekedés volt tapasztalható a magánbiztonsági és Nyomozó ügynökségek körében, több mint 500 000 embert foglalkoztattak e célból, elsősorban magánbiztonsági ügynökségek.2. amíg a magánbiztonsági ügynökségekről szóló 2005-ös törvény (rendelet) nem került elfogadásra, addig nem volt hatályban olyan jogszabály, amely kifejezetten szabályozná munkájukat. A magánnyomozó ügynökségek (rendelet) 2007.évi Törvényjavaslataezen a törvényen alapul.3. a magánnyomozó ügynökségek engedélykiadásán keresztül szabályozást írnak elő, és meghatározzák azokat a paramétereket, amelyek alapján az ügynökségeknek az országon belül működniük kell, valamint a munkájukkal kapcsolatos bűncselekményekért járó büntetéseket. A törvényjavaslat mind a központi, mind azállami szinten szabályozó ügynökségek létrehozásáról rendelkezik.

Főbb jellemzők

magándetektív ügynökségek engedélyeztetése

• csak azok a személyek folytathatják, akik a törvény alapján engedélyt kaptak,vagy megkezdheti, magánnyomozó ügynökség munkája Indiában. Az a személy, aki a cselekmény megkezdése előtt már megkezdte ezt a munkát, további 180 napig folytathatja, ha ezen időtartamon belül engedélyt kért, kérelme elbírálásáig.

• kérelmet kell benyújtani az egy államban működő állami magánnyomozó szabályozó testülethez, vagy a központi magánnyomozó szabályozó Testülethez, hogy két vagy több államban működjön. A központi testületet a központi kormány hozza létre, és öt-héttagú. Az állami testületet az állami kormány hozza létre, amelynek három és öt tagja van. A kormánytisztviselők mellett az Igazgatótanácsoknak lehetnek ipari képviselőik is.

magánnyomozó ügynökségek és ügynökök

• a magánnyomozói ügynökség működési engedélyét nem lehet figyelembe venni olyan személytől, akit (a) az illetékes bíróság legalább két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtott bűncselekmény miatt elítélt;(b) a nemzetbiztonságot vagy közrendet sértő tevékenységek miatt bármely törvény által tiltott szervezettel vagy társulással való kapcsolattartás, vagy ha bármilyen információ áll rendelkezésre arról, hogy a személy a nemzetbiztonságot vagy a közrendet sértő tevékenységet folytatott; (c) elbocsátották a kormányzati szolgálatból; vagy D) a törvénynek a fényképes személyazonosító igazolvány hordozásával és a begyűjtött információk titkosságával kapcsolatos egyes rendelkezéseit megsértette.

• minden magánnyomozó Ügynökségnek üzleti tevékenysége helyén jól látható módon ki kell mutatnia engedélyének egy példányát. Az ügynökség nyilvántartást vezet (a) az ügynökséget irányító személyek nevével és címével; (b) ügynökeinek névcímeivel, fényképeivel és fizetésével; (c) a szolgáltatásokat nyújtó személyek nevével és címével, valamint e szolgáltatások”lényegével”; és (d) minden egyéb előírt információval.

• egy ügynökség csak olyan személyt alkalmazhat magánnyomozó ügynökként, aki (a)indiai állampolgár; (b) 21 éves vagy idősebb; (c) átment egy előírt képzésen, és (d) megfelel a karakter előzményeinek bizonyos előírt normáinak és physicalfitness.No személy lehet alkalmazni, mint egy magándetektív, ha ő beenentenced a szabadságvesztés időtartama két év, vagy több anoffence. Minden ügynöknek rendelkeznie kell az Ügynökség által kiállított fényképes személyazonosító igazolvánnyal, amikor dolgozik.

engedély visszavonása

• a központi orState Testület bizonyos feltételek mellett visszavonhatja az engedélyt. A törlés elleni fellebbezést a törlési végzéstől számított 60 napon belül lehet benyújtani. A központi vagy állami kormányzat nemzeti biztonsági vagy közrendi okokból is felfüggesztheti vagy visszavonhatja az engedélyt. Minden lemondási parancsot írásban kell benyújtani,miután meghallgatta az érintett személyt.

büntetések és büntetések

• az ügynöknek csak az ügyfélnek vagy elismert képviselőjének kell törvényes célból információt szolgáltatnia a nyomozásról.Bárki, aki engedély nélkül vesz részt, az Igazgatóság első fokon 2lakh Rs-ig terjedő büntetéssel sújtható. A perzisztensbűncselekményt két évig terjedő szabadságvesztéssel és 5 ezer dollárig terjedő pénzbírsággal kell büntetni. Bármely ügynök, aki megsérti a személy magánélethez való jogát és szabadságát, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel és 50 000 Rs-ig terjedő pénzbírsággal büntetendő.

PARTB: kulcskérdések és elemzés

a magánnyomozó Ügynökség és a munka meghatározása

T

klauzulák

2(h), 7

a “magánnyomozó ügynökség”meghatározása a magánnyomozó engedély nélküli munkájának tilalmával együtt a teljes törvényjavaslatot a gyakorlatban alkalmazhatatlanná teheti. A törvényjavaslat kimondja ,hogy”senki sem hajthatja végre vagy kezdheti meg a magánnyomozó ügynökség üzletét, hacsak nem rendelkezik a törvény alapján kiadott engedéllyel”. A magánnyomozó ügynökség meghatározása ” személy…a nyomozói munka elvégzéséhez érvényes engedéllyel rendelkezik.”Ezért a törvényjavaslat szerint egy személyengedély nélkül, függetlenül attól, hogy milyen szolgáltatást nyújt (beleértve a felügyeleti munkát is), nem végez magánnyomozó ügynökség tevékenységét (a törvényjavaslat meghatározása szerint), ésennek a törvényjavaslatnak a rendelkezései nem vonatkoznának rá.

a

2(g), 2 (h)

LSO, a “magánnyomozó munka”és a “magánnyomozó ügynökség” meghatározása egymástól függ. A törvényjavaslat a magánnyomozói munkát úgy határozza meg, mint “információgyűjtés jogszerű módon egy ilyen cél érdekében egy engedélyezett nyomozó Ügynökség által”. A magánnyomozó ügynökség aolyan személy, aki detektív munkát végez.

I

klauzula

2(g)

t szintén nem világos, hogy mire utal az “ilyen cél”a magánnyomozó munka meghatározásában. Minden információgyűjtési munka, beleértve a felméréseket és a tudományos kutatásokat,potenciálisan magánnyomozói munkának minősülhet, amennyiben azt engedéllyel rendelkező magánnyomozó ügynökség végzi.

néhány más országban, amelyek magánnyomozókat szabályozó jogi aktusokkal rendelkeznek, a jogszabályok felsorolják azokat a konkrét szolgáltatásokat, amelyeket a magánnyomozó felajánlhat.

1.táblázat. A magánnyomozó ügynökségek szabályozása egyes országokban

	magánnyomozó munka	LicensedPerson	Engedélykiadó / visszavonó ügynökség	Citizenshipof Agent
Kalifornia, USA	egy személy bűncselekményeinek, előzményeinek vagy mozgásának kivizsgálása, biztonság biztosítása stb.	ügynök	Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság	követelmények
Alberta, Kanada	információk megszerzése a személyes karakterről, hiányzó személyek keresése stb.	ügynök	az Igazságügyi és igazságügyi miniszter által kijelölt adminisztrátor	követelmények
Queensland, Ausztrália	Beingpayed, hogy információt adjon egy másik személyről	ügynök	főosztályvezető	követelmények
Szingapúr (meglévő)	információk megszerzése a személyes karakterről, hiányzó személyek keresése stb.	ügynök	miniszter által kinevezett köztisztviselő	követelmények
Szingapúr (javasolt)	információk megszerzése a személyes karakterről, hiányzó személyek keresése stb.	Agentand Agency	miniszter által kinevezett köztisztviselő	követelmények
India (javasolt)	meghatározatlan	ügynökség	Államvagy központi testület / állam vagy központi kormányok (csak visszavonás)	Indiai állampolgárság szükséges

források: üzleti és szakmai Kódex 11.3 fejezet: magánnyomozó (Kalifornia); Magánnyomozók és biztonsági őrök, R. S. A. 2000 (Alberta); Biztonsági szolgáltatókról szóló törvény, 1993 (Queensland);PrivateInvestigation and Security Agencies Act, 1985 (Szingapúr); PrivateSecurity Industry Bill, 2007 (Szingapúr); magánnyomozó ügynökségek(rendelet) Bill, 2007 (India); PRS.

a magánélethez való jog ésmagánügynökök általi felügyelet

T

záradék

28

Bill bűncselekménnyé teszi, ha egy ügynök megsérti az egyén magánéletének jogát. A Legfelsőbb Bíróság több esetben úgy ítélte meg, hogy a magánélethez való jog az Alkotmány 21.cikke szerinti személyes szabadsághoz való alapvető jog velejárója.A Legfelsőbb Bíróság egy 1962-es határozatában a többség úgy döntött, hogy a rendőrség felügyelete alkotmányosan érvényes; a kisebbség azonban ezt sértőnek tartotta az alkotmány 21.cikkével (élethez való jog) és 19. cikkének d) pontjával(a szabad mozgáshoz való jog) szemben.4

a Legfelsőbb Bíróság azt is mondta, hogy “mint fogalom túl széles és morális lehet ahhoz, hogy bírósági úton definiáljuk. Az, hogy egy adott esetben igényelhető-e az adatvédelemhez való jog, vagy azt megsértették-e, az említett ügy tényállásától függ.”5egy másik esetben kijelentette ,hogy” a magánélethez való jog minden esetben szükségképpen eseti fejlesztési folyamaton megy keresztül”, és hogy ” a közérdek kényszerítése alapján korlátozni kell.”6ezek az ítéletek mindegyike az állami szervek általi felügyeletre vonatkozik, és nem világos, hogyan alkalmazandók, ha a felügyeletet magánügynökségek végzik.

regisztrációs és engedélyezési

engedélyezési ügynökség versusLicensing magándetektív

T

záradékok

7,13

Bill engedélyt ad ki az Ügynökségnek, nem pedig egy egyedi ügynöknek. Számos más országban az engedélyt magánszemélyeknek adják ki, nem pedig ügynökségeknek.7lásd az 1. táblázatot.

Állampolgársági követelmény tobe magánnyomozó

T

záradék

13(1) (A)

a törvényjavaslat kimondja, hogy csak indiai állampolgárok jelentkezhetnek magánnyomozókhoz. Hasonló jogszabályokban különböző másországokbannincs ilyen záradék. Nem világos, hogy az Indiában való munkavégzést lehetővé tevő érvényes vízummal rendelkező külföldi állampolgárok miért nem engedélyezettek magánnyomozóként dolgozni.

Állampolgársági Követelménytöbbségi részesedés az ügynökségben

a

záradék

9(2)

az engedélyt nem lehet kiadni egy társaságnak, cég vagy személyek Egyesülete”, ha nem Indiában van bejegyezve, vagy amelynek aproprietoror többségi részvényese van, partner vagy igazgató, aki nem indiai állampolgár.”A többségi Indiai részesedés nem szükségessok más ágazatban. Ezenkívül úgy tűnik, hogy ez lehetővé teszi például egy három külföldi részvényes tulajdonában lévő társaságot, amelyek mindegyike egyharmados részesedéssel rendelkezik. Ez teljesítené azt a követelményt, hogyegyikük egyénileg nem többségi részvényes.

engedély visszavonása vagy felfüggesztése közvetlenül a kormány által

T

záradékok

4(3), 6 (3)

a kibocsátó Testület visszavonhatja vagy felfüggesztheti az engedélyt, ha egy ügynökség nem felel meg az engedély feltételeinek. Ezenkívül a törvényjavaslat kimondja, hogy az állam vagy a központi kormányzat közvetlenül visszavonhatja vagy felfüggesztheti a közrendet vagy a nemzetbiztonságot fenyegető veszély esetén, és ezt követően tájékoztatja az érintett Testületet. A világ számos más részén alkalmazott hasonló jogszabályok esetében az engedélyek visszavonására vagy felfüggesztésére csak az azok kiadására feljogosított ügynökség rendelkezik hatáskörrel.

az engedély megadható vagy 90 napon belül megtagadható

T

záradék

10(4)

a törvényjavaslat kimondja, hogy a testület kilencven napon belül engedélykérelmet adhat vagy elutasíthat. Ez nem kötelező felső határ, és a testület addig tarthat, amíg döntést akar hozni.

a központi /állami testület összetétele

T

záradékok